Sinkaizen (Fukuoka -> Kumamoto)

Kumamotoban lévő barátomhoz megyek!

Izgatott vagyok az első Sinkaizen utam miatt ㅋㅋ

A jegyet a sorban kellett megvennem,

nagyon zavaros volt, de szerencsére volt koreai nyelvű támogatás, így meg tudtam venni a megfelelő jegyet.

Meg kellett adnom az indulási és célállomást, az időpontot,

oda-vissza, felnőtt, szabad ülőhely (nem kijelölt).

Ha biztos a dátumod, érdemes oda-vissza jegyet venni,

mert Kumamotoban is hosszú volt a sor a Sinkaizen jegyekre.

A szabad ülőhelyek is jó választás,

mert az árban elég nagy a különbség a kijelölt ülőhelyekhez képest, és ha kb. 15 perccel az indulás előtt odaérsz, találsz helyet.
(De ha sok ember van, pl. hétvégén vagy ünnepnapokon, akkor lehet, hogy nem találsz helyet. Hakata -> Kumamoto út kb. 30 perc, így 30 perc állást is el tudsz viselni! )

A szabad ülőhelyek a mi vonatunkon az 1-3. kocsiban voltak, ahol bárhol leülhettünk, és elég hely volt mindenki számára.

A jegy két részből állt (utazási jegypénz,  expresszjegy), és a két jegyet együtt kell bedobni a kapuba, hogy mindkettő lyukat kapjon,

ha csak az egyiket teszed be, akkor sípol és nem enged be.

Az utazási jegypénz úgy tűnik, mint egy belépőjegy a normál vonatokhoz, míg az expresszjegy a gyors Sinkaizen használatához szükséges költségnek tekinthető.

Valóban fogalmam sem volt, hogy melyik vonatra kell felszállnom, és melyik peronról, ezért fel-le járkáltam, és megkérdeztem az állomásfőnököt, és elég sokáig tévedtem.

Aztán a velem utazó nővérem megnézte a Google Maps-en,

és íme, a Google Maps megmutatta a legközelebbi vonat számát és a peron számát is! (14. peron, Sakura 575 vonat)

Ha nem vagy biztos benne, add meg a célállomást a Google Maps-en, és azonnal megkapod az információt ㅋㅋ

A Google tudja a választ

A mi vonatunkon 3 fő ült egymás mellett - folyosó - 2 fő, és az ülések között tágas volt a hely, az oldalakon is, ami meglepett.

A táska a térdem előtt is elfér!

Villamos

A célállomásig busszal kellene menni, ezért kimentem, és megnéztem,

Hát...? Villamos...? Nem is tudtam erről.

A villamosunk kb. az 1980-as években készült, és nagyon érdekes volt látni, hogy még mindig jól működik.

Volt újnak tűnő villamos is, és reklámokkal ellátott villamos is, nagyon változatosak voltak.

Sok ember volt rajta, ezért tele volt. A villamosnak két típusa van, A és B, mi az A-val utaztunk.

A villamoson is hátul kell felszállni, és az IC-kártyát (Suica/Pasmo) a bejáratnál kell leolvasni, a leszálláskor pedig az első ajtónál.

A leszállás előtt meg kellett volna nyomni a gombot, de nem tudtam, és annyira tele volt az egész, hogy majdnem lemaradtam, de

szerencsére egy japánul beszélő nő ült előttem, így időben leszállhattam.

Ha nem lett volna ez a nő, hogyan utazhattam volna Japánban...? Nagyon hálás vagyok neki..

A mi villamosunk